Mindszenty József bíboros

Mindszenty József:

"A Világ Királynője nagy engesztelő mozgalomra főpásztori áldásomat adom."

1946 augusztus 26-án Székesfehérvárott a Szűzanyának mint a Világ Királynőjének ajánlotta fel Magyarországot. Engesztelésül hirdette meg a Boldogasszony Évét, ünnepélyesen nyitotta meg Esztergomban, 1947 augusztus 15-én, és ott elhangzott beszédében megígérte:

"Október 8-át, MAGYAROK NAGYASSZONYÁNAK ÜNNEPÉT MAJD NYILVÁNOS ÜNNEPPÉ TESSZÜK, vasárnapként, magunkra vállalt szentmisével és munkaszünettel üljük meg, ha a Nagyasszony ezer éven át mindenkor tapasztalt nagy hatalmával és édesanyai szeretetével átsegít minket a gyászba borult egek, háborgó tengerek viharán, vészin át."

PL 2930/1947. levéltári számú levelében írásban rögzítette:

"FŐPÁSZTORI ÓHAJOM, HOGY a magyar engesztelésnek SZENTÉLY ÉPÜLJÖN. A magyar püspöki kar 1946. dec. 26-i körlevele szellemében AKAROM AZ ENGESZTELÉSNEK EZT A SZENTÉLYÉT, mint az engesztelés évének maradandó emlékét ..."

Az engesztelő szentély alapkövét ő maga rakta le 1947 szeptember 25-én, Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe után.

"Észbontóan fájó gondolat volna, ha az ősi Máriás magyar földről a hit, remény és szeretet megfogyatkozásával az Isten Anyját száműznők vagy száműzni engednők és Szent István történelmi érvényű szerződését botorul felbontanók, megsemmisítenők. E kapcsolat felbontása népi öngyilkosság volna. Ez lenne a végső haláltánc és a nemzethalál, az örvény, amelyből nem volna menekvés, kiemelkedés. Felelőssé teszek minden magyart, elsősorban a katolikusokat a nemzet eme biztos horgonyáért és a hozzá való görcsös ragaszkodásért, hogy A MÚLT ÉVI NYILVÁNOS ÉS ÜNNEPÉLYES ELKÖTELEZETTSÉGEINK nem lesznek csak merő jószándék, vízre írt betű, érett fejjel is csacska gyerekbeszéd ..."- hangzott el Mindszenty prímás újévi szózatában a Boldogasszony évében, Esztergomban, 1948 január 1-én.

Engesztelő képecske 1947 - megnyitás (.pdf)